A lengyel tiltakozáshoz csatlakozva magyar közgazdászok is felemelték a szavukat az uniós források blokkolásával járó vétóval szemben. Mint írják, a magyar kormány magatartása rendkívül káros az európai kohéziós politika, és legfőképpen saját polgárai gazdasági helyzetének stabilizálása szempontjából.
A legfrissebb jelek szerint nincs változás se a lengyel, se a magyar kormányfő álláspontjában az uniós költségvetési vétót illetően, ugyanis mindkét vezető megerősítette pénteken: továbbra is elfogadhatatlannak tartja az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendelettervezetet. Így a közös üzenetük továbbra is az, hogy ha az EU vezetése tényleg gyorsan el akarja fogadni a 2021-2027-es büdzsét és a helyreállítási alap rendeletét, akkor ezekről válasszák le, időben tolják el a jogállamisági rendelet ügyét. Az továbbra is nagy kérdés, hogy ennek a határozott elvárásnak hogyan lehet úgy megfelelni, hogy közben a 25 másik tagállam és az Európai Parlament nem akar már változtatni a jogállamisági rendeleten és így annak jövő év eleji hatályba lépésén sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a téma legfontosabb hazai és nemzetközi fejleményeiről.
Az Európai Bizottság a mai napon 200 millió euró (kb. 71,5 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatást folyósított Magyarországnak a SURE eszköz forrásaiból. A SURE keretében Magyarországnak biztosított teljes támogatás összege 504 millió eurót tesz majd ki. A többi részlet folyósítására a következő hónapokban kerül sor.
Bár kedden azt vázolta a német külügyminiszter, hogy napokon belül megoldódhat a szigorú jogállamisági mechanizmus miatti magyar-lengyel költségvetési vétó ügye, de ez az elmúlt napok alapján láthatóan nem sikerült. Ennek oka az, hogy a két kormány minden eddiginél határozottabban demonstrálta a csütörtöki közös kormányfői nyilatkozatban azt, hogy tényleg elfogadhatatlannak tartják a mechanizmust és emiatt valóban készek a vétóra az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál. Egyelőre nem látszik, hogy mi lehet a kivezető út a patthelyzetből. Azt az utat tudatosan elutasította egyelőre a magyar és lengyel kormány, hogy hagyja hatályba lépni a jogállamisági mechanizmust és majd utána pereljen, ekkor ugyanis a lengyel félelmek szerint azonnal befagynának az uniós pénzek az (mindkét) ország irányába, ezért a másik utat: a két uniós költségvetés megvétózásának határozott üzenetét választották. A december 10-11-i EU-csúcsig még van két hét, ami alkalmat ad a tárgyalásokra, de Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatóján arról beszélt, hogy több hónapos harc várható az ügyben. Ez viszont afelé mutat, hogy nem tud elindulni 2021 elején még az új hétéves uniós költségvetés sem. Az alábbi hírfolyamunkban folyamatosan beszámolunk a releváns hírekről a témában.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
A jogállamisági és uniós költségvetési viták akár annyira elhúzódhatnak, hogy jövőre 500 milliárd forintnyi agrártámogatáson felül nem érkeznek Magyarországra EU-pénzek – vázolta egyik lehetséges forgatókönyvként a viták kifutását Varga Mihály a Világgazdaságnak. A pénzügyminiszter azonban hozzátette, hogy többféle forgatókönyvre készülnek egy 3 éves költségvetési terv keretében, így például arra is, hogy jövőre 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás beérkezik az országba, és arra is, hogy akár harmadik járványhullám is kialakul, de jövő május-június körülre vázolja a fordulópontot a járványban, amikortól a remélhetőleg meginduló oltások már megteremthetik a lehetőségét a korlátozások enyhítésének és onnantól a gazdaság is elindulhat a kilábalás útján.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap "Zsarolásról van szó" címmel közölt interjút a hírportálján kedden Varga Judittal. Ebben az igazságügyi miniszter kifejti, hogy a jogállamisági mechanizmus helyett a magyar kormány támogatni tudna "egy tagállamok közötti, egyenlőségen és párbeszéden alapuló mechanizmust, amely figyelembe veszi a mindenkori alkotmányokat".
Az Európai Bizottság az uniós költségvetés keretében egy több mint 280 millió eurós beruházási csomagot hagyott jóvá a LIFE program több mint 120 új projektjének támogatása céljából. A LIFE program keretében a LIFE-CLIMCOOP magyar irányítású projekt is uniós támogatást nyert el az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kategóriájában - írja az EB hazai képviselete sajtóközleményben.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene 1,4%-kal haladta meg az augusztusi szintet. Ezzel immár negyedik egymást követő hónapban tudott bővülni az ágazat, ám mivel tavasszal óriási esésen ment keresztül, ezért a teljesítmény még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság kitörése előttitől.
A legveszélyesebb és éppen ezért halálos fertőzést okozó hatóanyagokkal is dolgozni képes szuperbiztonságos, ún. BSL-4-es szintű laboratórium megépítését támogatja a kormány EU-s pénzből, illetve egy friss kormányhatározat szerint engedélyt adott rá, hogy rögtön növeljék is meg az erre szánt támogatási keretet. A határozat szerint a pénzt megpróbálja elszámolni a kormány az unió koronavírus-válság elleni alapjának, az ún. REACT EU-nak a terhére.
Bár a már megismert fejlesztési tervek alapján a 2021-2027-es uniós ciklusban is lesznek tömegpályázatok, a fő csapásirány ugyanakkor egyértelműen az, hogy a legkiválóbb cégek a támogatások felhasználásával még versenyképesebbek legyenek, ezáltal a nemzetközi térben is minőséget képviselő terméket, szolgáltatást hozzanak létre.
Egyszerre két fontos alku is megszületett idén nyáron a közel öt napig tartó EU-csúcson, de míg az egyik alku részletei ismertek (uniós költségvetés és helyreállítási alap), addig a másiké lényegében nem (jogállamisági feltételrendszer tényleges szándékai és pontos tartalma).
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus naptár szerinti utolsó évének végén nagy lazításról döntött a kormány az 1 milliárd forint feletti támogatású EU-s projektek esetén, amelynek az lehet a fő célja, hogy a rendelkezésre álló pénzeket minél nagyobb arányban le lehessen kötni akár elakadt, pénz visszakövetelés hatálya alatti projektekre is. A változtatás gyakorlatilag azt jelenti, hogy az adott projekt mögötti pályázati forrást ki lehet cserélni egy másik pályázati felhívásra.
Több mint 50 polgármester kérte az Európai Uniót a 2030-as kibocsátáscsökkentési célok emelésére és a városok részére nyújtott közvetlen Covid-helyreállítási alapok biztosítására.
Érdekünk a kereskedelmi megállapodás megkötése a britekkel még ebben a rövid hátralévő időben is, de „fel kell készülni arra is, hogy nem lesz megállapodás”, ebben az esetben pedig nem fogjuk magára hagyni Írországot – rögzítette a német soros EU-elnökség tevékenységéről a Régiók Bizottságában rendezett mai vitán Angela Merkel. A német kancellár egy európai néppárti honfitársa sürgetésére - aki a jogállamiság kérdéskörébe a független bíróságokat is belevette - elárulta: a jogállamiság és az uniós támogatások kérdésének összekötése „nem annyira egyszerű, mint ahogy azt gondoltuk”, de bizakodásának adott hangot, hogy valahogy megoldást találnak erre a kérdésre is.
Az összes (mind a hét kohéziós politikai) Operatív Programban élt a magyar kormány azzal a koronavírus-járvány miatt tavasszal megadott lehetőséggel, hogy állami önrész nélkül 100%-ban EU-pénzből finanszírozhassa az idei és 2021-es uniós fejlesztéseket – derült ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett összesítéséből. Olyanra csak a horvátoknál és nálunk van példa, hogy mindegyik programban éltek volna ezzel a gáláns lehetőséggel. Egy másik nagy könnyítés (az éves előlegek gyors kiutalása) szintén nagyon jól jött a magyar költségvetésnek: a 873 milliós összeg a negyedik legnagyobb volt az összes tagállam között.
Az Európai Bizottság határozat elfogadására irányuló javaslatot terjesztett elő a Tanácsnak, azt szorgalmazva, hogy Magyarország részesüljön 504 millió euró (kb. 180 milliárd forint) összegű pénzügyi támogatásban a SURE – azaz a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz – forrásaiból, áll a Bizottság közleményében.
Kell nekünk a 16 milliárd euró a helyreállítási alapból, főleg úgy, hogy a következő 5 évben a teljes összeget megkapjuk és ebből a 10 milliárd eurónyi hitelt csak 30 év alatt kell visszafizetnünk évi kb. félmilliárd euró többlet uniós adóbefizetés mellett. A pénzfelhasználáshoz társított, számunkra zsarolással felérő, feltételek viszont nem kellenek, ezért inkább oldjátok meg magatok a helyreállítási alapot, mi pedig hajlandóak vagyunk mind a 16 milliárd euróról lemondani; így legalább a hosszú távú közös eladósodástól és a többlet adóbefizetéstől is mentesülünk. Azt meg kerüljük el valahogy közösen, hogy 16 helyett összesen 52 milliárd eurónk kerüljön veszélybe – lényegében ezt jelenti Orbán Viktor kormányfő javaslata, amelyet a ma kezdődő EU-csúcs elé időzített.
Leszavazták a magyar és a lengyel kormány képviselőjét szerdán Brüsszelben az uniós nagykövetek ülésén, azaz megkapta a szükséges támogatást a német soros elnökség javaslata az EU-pénzek és a jogállamisági feltételek összekötésére. Csak látszólag jó hír, hogy megy tovább a javaslat a maga útján, ugyanis délután a német soros elnökség illetékese már arról nyilatkozott, hogy a későbbi magyar és lengyel (illetve az északi kormányok) vétóveszélye miatt az egész helyreállítási alap és uniós költségvetés elfogadása is csúszhat, így maga az európai gazdasági kilábalásra is komoly veszélyek leselkednek.
Hét területen jelölt meg konkrét problémákat Magyarország kapcsán ma az Európai Bizottság az első jogállamisági jelentésének 28 oldalas sszefoglalójában, és további számos egyéb ügyet is részletesen kifejtett a 25 oldalas külön magyarországi jelentésében. Fontos, hogy nem ezen a jelentésen múlnak Magyarország 2021 utáni uniós pénzei, mert a jogállamiság és az EU-támogatások kifizetésének összekötése egy teljesen másik mederben zajlik. Így a mai jelentéssel inkább egy párbeszédet akar elkezdeni a Bizottság a tagállamokkal és annak hatóságaival, akik eddig gyakran azzal vágtak vissza a felvetett problémákra, hogy "de hát más tagállamban ilyen és olyan gyakorlat van". Most ezt azzal akarja kiküszöbölni a testület és akarja értelmes mederbe terelni a vitát, hogy mind a 27 tagállamot egységes szempontrendszer szerint világította át és ezek alapján jött ki a jelentésével. Ezzel együtt Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a konkrét kritikákra reagálás nélkül élesen bírálta az anyag tartalmát, a megállapításokat és a felhasznált forrásokat is.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
